Poloskák és kártevők ellen

   Mindenki aki termeszt valamilyen növényt az már találkozott valami károkozóval. Aki jól figyelt az néhány összefüggést is talált. Palánta korban a levéltetvek, nyár elején a leveleket vágja valami, nagy esők után a csigák esznek le mindent, ha pedig le is hül a levegő, akkor meg baktériumok és gombák okoznak nagy galibát, ha pedig el jutunk a szüretig bizony a poloskák tesznek tönkre mindent. Van valami amitől kevésbé lesz nagy a pusztításuk?

   Néhány saját gondolatom írom le, nem kell számítani semmi extra dolgokra, nem kell 100 ezreket belepumpálni csak némi logikát kell alkalmazni.Elég kicsapongó lett, 4x írtam bele, csak ötlet szerűen, nem egy tudományos mű inkább csak tapasztalatok, tények, ötletek vannak bent. Neked kell magadnak összeraknod a saját körülményeidhez igazítva.

 Amenyiben érdekel a folytatás, akkor katt ide és tudod is tovább olvasni. Kegyetlen hosszú lesz! Kevés fénykép, sok szöveg!

 Én próbálok vegszer mentesen termesztgetni, csak itt a ház körül. Van minimális készítményem gomba, baktérium ellen, rovarok ellen is, atka ölőm nincs, ha kell veszek ezt nem lehet helyetesíteni, több hasznot hoz, mint kárt okoz. De miért is kell? A kertben nálam a gyümölcs fák, szeder, málnák és pár díszfa kivételével nincsenek fix ágyások. Van pár rész ahol fixen minden évben van valami, de vannak olyan részek ahol pl. egy leterített geotextilen cserepes növények vannak. Fő csapás irány volt nálam a chilik, de mára a paradicsom át vette a helyüket. A chilik mindig edényben vannak. Ez igazából a beporzás miatt van. De térjünk vissza a kártevőkre. (Próbálom a teljes évet leírni.) Most január van, a kert teljes káoszban, rengeteg falevél, metszésből és visszavágásból is akad pár kupac, a medence helyén jelenleg geotextilen cserepes növények vannak. A fólia sátrat a természet úgy gondolta, hogy szenteste hajnalán kb. 80 cm hosszú csíkokra szabja, hogy jól induljon az ünnep, fóliából elég volt, pedig itt szokott lennei néhány növény ami nem szereti télen a túl sok csapadékot. Az ágyások nincsenek felásva, ki vannak szedve a termesztett növények, kicsit füvesednek, kicsit avarosodnak, talán búrjánzik bent az élet. Vagy legalább is a giliszták sokasága. Most majd kicsi metszés jön, meg a gyümölcsfák lemosó permetezése, meg alatta is kicsit szétfújom a szert. Szerekről nem beszélek, mert nekem nincs kiskönyvem, apámnak volt, de azt sem nagyon használtuk ki. A metszés hulladéka kicsit fel lesz aprítva, majd halomba lesz kupacolva. Van pár kupac régről is. Úgy érzem, hogy kezdek belejönni és lesz pár sztori, de rá kellene térnem, hogy mitől lesz jobb nekünk, miért nem lesz annyi kártételünk.

 Március közepe, vége.

  A vetés ideje döntő, erős, egészséges palánták kellenek. Inkább 2 héttel később álljunk neki, mint 2 héttel korábban. A helyet ahol a palánták készülnek mindenkinek magának kell ismernie. Érdemes az időjárást is figyelni. A magoknak általában stabil 18-22 fok, nedves de nem túl nedves környezet, friss levegő és néhány növénynek fény is kell a csírázáshoz. Hozzá adott tápanyag nem szükséges, a magokban meg van minden. Talaj viszont legyen jó, a fekete olcsó tőzeges talaj az kuka magvetéshez. Ezt esetleg a komposztra érdemes önteni. A magok mikor csíráznak, első körben kell a mag héjának a folyamatos nedvesen tartása, a magok szikjei optimálishoz közeli esetben beindulnak, ne száradjon ki, akkor gyorsan indulnak a fény felé és próbálnak gyökeret is ereszteni. Túl mély vetés nem tud feljönni, a túl magas pedig nem tud normális kapaszkodó gyökeret ereszteni. Az első pár napban érdemes áttetsző fóliával, üveglappal, esetleg műanyag dobozban kezdeni, de szellőztetni kell! Abszulút nagy hiba ha a talaj elkezd penészesedni, ekkor gomba ellen öntözni kell és szellőztetni, emelni a hőmérsékletet. Ha már meg van a kis palántánk és kifeszítette a sziklevelét, akkor járjon a levegő és ne hüljön le 18-20 fok alá a talaj hőmérséklete, ha párosul némileg túl vizes talajjal, akkor tuti palánta dőlés lesz. Ez szívás, mert itt a vég. A kis szár a talaj felszínénél elvékonyodik és a palánta eldől. Kuka.

   A kis csenevész palántánk áll és nem 45 fokban az ablak felé néz, akkor van esély a túlélésre. Ha nagyon dől, akkor lámpa, napi 3-4 forgatás segíthet. Kb. akkor jó, ha a sziklevél méretéhez képest a szár max. a 3 szorosa. A paradicsom elvan 1x1 cm vetésközzel, de a paprikákat érdemes 3x3 kis cserépben kezdeni. Na jó 4 cm méretűt már be lehet szerezni. A gyökérzet elkezd működni keresi a vízben oldott elemeket, majd jön az új hajtás az első pár normál levél. Ha idáig meg vagyunk, akkor már fél siker. Paradicsomnál 2 hét, paprikánál inkább 3 hét a vetéstől. Nem tápozunk! Jó a talajunk. A következő levélpár már érdekesebb, itt már megmutatkozik pár dolog, esetleg kítűnik némi változatoság. A túl kicsiket és a túl nyurgákat, a nem átlagosakat én általában kihúzom. Kuka. Kivétel, ha az a cél, hogy saját keresztezésből minél nagyobb különbségek legyenek.

   Fogy a hely, már igazából a talajban sincsenek extra adag tápanyagok, meg kezd jó idő lenni és bárhol jobb nekünk, mint a házban ezért a palánták általában magukra maradnak. Kicsit kiszáradnak, kicsit görbülnek, de tegnap még jók voltak, valamikor meg majd rájuk nézünk. Kapnak egy kis tápot és láss csodát, olyan burjánzás van, hogy öröm nézni! Ilyenkor jönnek a levéltetvek első hullámai. Ne kérdezzétek honnét, ezek ott vannak mindenhol. Könnyen meg lehet előzni, csak mozogjon a levegő, lehetőleg felülről is legyenek öntözve a palánták. Itt már tényleg érdemes a kinti hőmérsékletet is figyelni, ha van 15 fok akkor érdemes 11 előtt 3 óra után 1 órár fényre vinni a növényeket. Ez ám a szívás! Hurcolászni ki meg be!

   Napégés, a levelek kifehérednek, majd elbarnulnak, esetleg csak kiszáradnak és lógnak. Bevinni és vagy többet öntözni. Közben érdemes már egy szét és átültetést végezni. Kis kitérő: sokan azt mondják, hogy mindenképpen sötét edény kell a növényeknek. Tartsd az ujjaid a Nap felé, jé látod a csontokat az ujjaidban! A talajban is megy a fény, kötöttebben kevésbé, lazább talajban mélyebbre. Egyszóval otthon mindegy, hogy miben van. A gyökér, ha sok fényt kap fásodik, ha nem akkor rövidebb részen is hasznos munkát tud csinálni. Minél hosszabb, gacsibább a gyökér annál jobban tud kapaszkodni, nagyobb felületet ér át. 04 mm méretű apró kavics, esetleg némi homok vagy szálas tőzeges közegben erősebb gyökérzet lesz.

Térjünk vissza az átültetéshez:

1, max. 2 mérettel nagyobb cserép kell csak, a paradicsom bírja a gyökérzet sérülését, a paprika nem szereti. A paradicsom mindig mehet mélyebbre, akár 15 cm is, a paprika esetleg csak fél-1 cm eltérést tud feldolgozni. Talaj: már nem elég a palánta föld, mehet bele kerti talaj ha ki lesz ültetve, tőzeget már hanyagoljuk, de komposzt és szerves anyag mehet és kell is bele. Maradjon laza. Átültetéskor valaki a száraz valaki a nedves közegre esküszik. Én a szárazat preferálom. A cserepek, edények alul mindig legyenek lyukasak! A cserepekben ne legyenek nagyobb levegős részek. Ha teljes átültetést csinálunk, akkor az új cserépbe tegyünk alulra annyi közeget, hogy a végleges magasság majdnem felérjen a cserép tetejéig. Mehet bele a palánta a gyökérzet bolygatása nélkül, oldalra teszünk bele talajt és ezt az ujjunkkal, bottal beletömködjük, esetleg a cserép tetejéig még szórunk rá talajt. Átültetés után öntözés, szobahőmérsékletű víz, tápoldat NÉLKÜL. Érdemes előkészülni, palánták, új poharak, egy talicska talaj keverék, kis szék, olló, bot, növényjelölő, víz, öntözőkanna, esetleg szivató tálca vagy nagyobb növény alátét, tálca, stb. igény szerint. 1-2 kis asztal is jól jön.

  Hőmérsékletek és fény viszonyok. Csírázáshoz a paradicsomok 18-22 fokon nagyon jó arányban és egyszerre, a paprikák 24-26 fokon indulnak be inkább. Folyamatos nedvesség, pára, a hőmérséklet estére se essen vissza! Esetleg 1-2 fokot csak. Fény nem kell. Majd csak a sziklevelek megjelenéskor kell fény. Mennyi? Sok, minél több, annál jobb. Napi max. 16 óra. Kell az esti sötét. Ha hajlik a palántácska, akkor kevés, forgatni is érdemes. Lámpa? Én a COB ledes verziókat próbáltam, viszonylag szűken és közelről jók. Az olcsó ledes kereskedelemben kaphatóak szerintem inkább csak pénzlehúzás, a drágákat meg nem biztos, hogy meg éri otthonra megvenni.

2-4-6 leveles palántáknak már nem kell a magas hőmérséklet.

  Február eleje, térjünk vissza a kertbe: tele vagyunk falevelekkel, már metszés után ágakkal is. Néha süt a nap, ébred minden. Kicsit rendezkedjünk a kertben, a madarak majd jönnek és a feldúlt területeken rendet fognak tenni. A fák lemosó permetezése kitérhet a fák alatti részeire is. Vegyes kertben, gondolok itt a gyümölcstermőkre, nehéz a vegyszeres kezelés. Mindig van ami virágozna, esetleg érne. Vagy egy fajta vagy esetleg egy megelőző permetezés virágzás után, esetleg pár ezer négyzetméteren már jól fel lehet osztani a területet. Maradnak a bió szerek, esetleg a szagukkat a rovarokat távol tartó fél bió gyérítő vagy a csali növények. 

Csali növények: sima bodza, szerzel egy ágat ledugod, kihajt, vagy a madarak hozzák. Mikor virágzik akkor a levéltetvek imádják, levágod, kidobod. Ki fog hajtani, akkor is ha tövig vágod. Fogja a szelet, jó illata van, árnyékol. 3 bokor lefog egy 500 m2 területet. Kitérő a hangyákra, főleg gyümölcsfákon látni, hogy a hangyák tömött sorokban mennek fel a fára, termés még nincsen. Mi a bánatot csinálnak? Sokan azt mondják, hogy a levéltetveket viszik, cipelik fel a fára. Na ez pont fordítva van. A levél tetvek kb. 5x rajzanak egy évben, legnagyobb számban tavasszal egy esős időszak után mikor a növények hirtelen beindulnak. Szinte mindig a csúcshajtások közelében petéznek, itt sokasodnak és a nagy részük itt is hal el. Kártételük a friss hajtások zabálása. Közben meg mindenféle vírusokat hordoznak és adják át a fának. A fák a vírusokat nem tudják leküzdeni, csak vegetálnak velük. Csak a tűz tünteti el a növényekből a vírusokat. Általában foltos a levél, gyümölcs, torzul a hajtás. Ebbe én részletesen nem megyek bele, mert sok esetben pontatlan lennék. Vissza a levéltetvekhez, zabálnak, kakálnak és mézharmatot választanak ki, ez viszont a hangyák egyik kedvenc eledele, főleg tavasszal mikor már üres a boly raktára és még nincs semmi ehető szinte. Szóval a hangyák csak jelzik a levéltetveket. A levéltetvek lehetnek fehérek, feketék, zöldek, sárgák, narancs vagy piros színűek. Zárt levelek között szeretnek lenni, magas párában, száraz környezetben nem találkozol velük.

Nálam még a mangold jött be másik jó csalinövénynek, második évben felmagzik, totális poloska búvóhely. Még le sem kell hajolni és meg lehet fogni őket. Alányúlsz, fentről rámozdulsz és már ugrik is a tenyeredbe, ledobod és tiprás. Ott helyben. A többi majd érzi a halál szagát így pár napig nem jön oda. A sárgarépa, vadmurok, ernyős virágzatú növények is vonzák a rohadt poloskákat. A piros fekete csíkost nem kell piszkálni, az őshonos csak, ha túlszaporodik, akkor okoz kisebb kárt. Kapor, korianderre is általában jól mennek. Szeretik a száraz, zárt dzsungelt. Na meg a napot. Felülről való öntözés is zavarja őket. Ezt a paprika könnyen elviseli, a paradicsom csak, ha meg szokta és inkább reggel, mint este, én kútvizzel alacsony nyomáson a paradicsomra is nyomom. Bár amilyen meleg esték vannak... Zsályán nem láttam poloskát. Érdemes a levelek fonákján keresni a petéit, ezt levéllel együtt vegyük le. Tiporjuk. Jellegzetes 5-6 szögben  apró fehér, zöld, sárga vagy narancsos peték, kirajzás előtt már barnák, vörösek.

 Rózsabogár: szép zöld, a túlérett termést eszi általában, málna, szeder. Esetleg madarak által megkezdett gyümölcsök. A pajor segít, a kifejlett rovart én nem szeretem.

   Atkák, tripszek, általában száraz levegőben, gyenge növényen élnek. Atkák ellen csak atkaölő készítmények kellenek, lehetőleg 2 különböző, 1 heti különbséggel használva 2x. Az első használat után mehet a talaj csere is. Jellemzően nem látni a rovart, csak apró sárga, fakó pettyek a leveleke. Esetleg olyan akárcsak egy pók szőtte volna be, ez a takácsatka. Mire észre vannak véve már vírusos is a növény, a mag is hordozza...

   Még egy tetű a pajzstetű. Egy lapos dudor a növény szárán, levelén, főleg az erek mentén. Lehetnek barnák, vörösek, áttetszőek, feketék. Le lehet piszkálni őket, de egy szappanos lemosás segíthet, végső erős fertőzés esetén felszívódó permet szükséges.

   Liszteske, akinek van üvegháza az valószínűleg találkozott fehér repülő muslincákkal, ezek a liszteskék. Kb. az atombombát is túlélik... Nedves környezet és erős tartós szél viszonylag gyéríti az álományt, télikertben tavasszal jellemzőek.

   A rohadt meztelen csigák. Mindent megzabálnak, a paradicsomot általában nem kedvelik. Főleg este aktívak, ezt lehet kihasználni. Nappalra elbújnak. Szerezz be lapos követ, rossz deszkát, műanyag cserepet. Tedd le a fűre, az ágyások szélére, rejtetebb helyekre. Kicsit öntözd meg 2-3 naponta. Hetente 1 alkalommal pedig emeld fel. Gyűjtsd össze egy zacskóban, kösd be és dobd a kukába. A nagy narancs színű spanyol meztelencsiga a leg durvább, a pettyes barna foltos őshonos, ezeket már hagyom, alig találok. A pici, barnák sok kárt nem okoznak, inkább a cserepek alján nyüzsögnek. Sörcsapda főleg a nagyok ellen jó, fogj egy nagy tejfölös edényt, önts bele fél Aldis legolcsóbb sört, nem tudom mi a neve, de iszonyat komló szaga van. Nem szoktam sörözni. Áss egy gödröt közel ahonnét ki szeretnéd őket paterolni. A tejfölös pekedli legyen talajszintig lesülyesztve. 2 naponta csere

   Gombák, baktériumok. Inkább a megelőzés a lényeg, esős hideg kedvez nekik, tavasszal és ősszel jellemzőek. Általában barnulás a levélen, elfolyosodik a szervezet, ráncos, pettyes a termés. Mindenhol ott vannak, érdemes virágzás után megelőzőleg permetezni, vannak bió szerek, meszes, kénes lemosók érdemes használni ezeket. Szereket a helyi gazdaboltokban tudsz szerezni, nem is írom le, hogy miket mert jelenleg minden üzlet mást és mást tart, preferál. Szóval kérj bió kerthez, ha szerncséd van olyat kapsz. Minden terméken van használati útmutató. Tartsd be, ne higítsd túl, ne add túl töményen. Este permetezz ha lehet. És járjon a levegő.

Ha idáig eljutottál, akkor igen kítartó vagy! Köszönöm.

 Tippek, hogy ne legyen túl sok gond.

• Előzz meg minden problámát!
• Olyan növényeket ültess ami bírja a kerted körülményeit.
• Ha valamit nagyon szeretnél, akkor olvass utána, hogy mi az igénye, mi velet vele a gond.
• Használj vetésforgót.
• Érdemes a szél és a Nap ellen árnyékolni.
• Használj vegyes ágyásokat, ültess több helyre is.
• Vagy egy dologra fókuszálj és ebből legyen sok.
• Vagy nagyon vegyesen, fanatikusan csináld, akárcsak én. Ekkor mindent meg kell jegyezni, nincs szabad időd, jól el fogsz fáradni és jól fogod érezni magad.
• Van egy szőlőm, augusztus elején közepén érik, kék, szép, viszont nagyon savanyú... még sem vágtam még ki.

folytatni kellene még...